lap tetejére

Néhány tanács - Állatorvosi lézerszemészeti rendelő

Tartalomhoz ugrás
Betegségekről

Tejet adjunk, vagy ne adjunk kérdés?

A tej akár a tehén tej, akár a kecske tej adható az állatoknak megfelelő mennyiségben, megfelelő időben. Tökéletes beltartalmi,  ásványi anyag, vitamin kiegészítéssel bír. Nem önmagában kell adni, hanem ezt is megfelelő arányban és megfelelő mennyiségben. Gondoljunk arra, hogy mi naponta háromszor-négyszer eszünk. Az epe termelésünk, a mirigyeink arra vannak beállva, hogy több alkalommal eszünk. Ez az ideális. Nagyon helytelen gondolkodás mód, hogy a kutyának naponta egyszer kell enni adni. A kutyának is legalább két alkalommal kell enni adni. Konyhatechnikával bármikor össze lehet állítani megfelelő szénhidrát, zsír, fehérje és vitamin szükségletet.
Természetesen vannak olyan kutya fajok, amelyek a baromfi húsra, ill. a baromfi húsban lévő különböző kemikáliákra érzékenyek, ezeknek marha vagy sertés hússal kell a fehérjét biztosítani. Nagy-nagy tévedés az, hogy a sertéshúst nem lehet adni az állatoknak. Ez akkor alakult ki, amikor a aujeszky Magyarországon még nagy elterjedéssel bírt, és így az aujeszky megbetegedés ún. álveszettség tüneteit idézhette elő a kutyáknál. Erre hála istennek már nem kerülhet sor, mivel Magyarország aujeszky betegségtől teljesen mentes. A sertéshús bátran használható.


Csont, vagy nem csont az állatnak?

Csont igen is kell! Az rágó izomzata erősödik. A csontban lévő kálcium és foszfor, a csontvelőben lévő vörösvérsejtek felszívódnak. Zsírhoz jut az állat. A csont igen is nagyon fontos táplálkozási forma. Hiszen ne feledjük el, hogy a parizer ún. csirke far-hátból készül, amelyet hatalmas darálókban készítenek elő. Ugyan ez a csontos far-hát, csontos csirke láb, csontos sertés csont zúzalék szerepel a legdrágább tápokat gyártó üzemek alapanyag listáján is. Csupán ők azért akarják lebeszélni az embereket a csont megfelelő fogyasztásáról, hogy az ő takarmányuk, az ő tápjuk fogyjon.  
Azonban csak tápot adni helytelen. Csak tápot adni nem szerencsés dolog, hiszen az állat nem jut megfelelő mennyiségű természetes tápanyaghoz.


A nyers hús kérdése a következő fontos téma

Többször olvastam, amikor  leírták, hogy milyen kórokozó tartalma van a nyershúsnak. Hálaistennek elég erős gyomorsavval bírnak az állatok és rendelkeznek komoly immunrendszerrel. Igenis lehet nyershúst adni. Hiszen ennél egészségesebb táplálkozási forma nincs. Arra figyelni kell, hogy amikor nyershúst adtunk a szükséges 5-6 g sót (pláne a nyári nagy melegben, amikor az állat nagyobb mennyiségű folyadékot veszít, vagy pedig beteg) be kell juttatni. Akár a nyers étekbe pácolással, akár külön só tablettákkal.

Hasmenése van a kutyámnak

Melyik gazda nem találkozott már hirtelen megjelenő hasmenéssel, amivel nem tudott mit kezdeni. A gyakorló állatorvos számára  a hasmenés gyakorisága, színe, szaga rendkívül sokat mond. Attól függően, hogy mely bélszakasz gyulladása, mely bélszakasz zavara idézte azt elő. A hasmenés utalhat a belek gyulladására, utalhat máj megbetegedésre, utalhat felszívódási, víz visszaszívási zavarra, vastagbél gyulladásra, anyagcsere forgalmi zavarra, de akár még egy keringési elégtelenségre is.
Miért veszélyes a hasmenés? Folyadékot veszít az állat, keringési rendellenesség léphet fel, makro-mikro elemeket veszít az állat, megnövekszik az izomzat görcskészsége, kiszárad az állat.  Különösen veszélyes ez a nyári időszakban. A hasmenéssel azonnal állatorvoshoz kell menni. Az állatorvos  megnézi, hogy hőmérséklet emelkedett-e, fertőző eredetű-e? Ha nem fertőző eredetű, akkor milyen egyéb kiváltó, előidéző ok lehet. Takarmányozási eredetű, vagy pedig valamely emésztést segítő enzim részleges vagy teljes hiánya okozza a hasmenéses tüneteket.


Mit tehet ilyenkor a tulajdonos?


Folyadékot juttat az állatba azonnal, széntablettát ad az állatnak és próbálja a hasmenést csillapítani. Fontos az állatorvos számára a kórtörténet. Amíg az állatorvoshoz eljutunk, gondolatainkat szedjük össze, mit evett az elmúlt 2-3 napban a kutya, milyen változások voltak a takarmányban, érkezett-e hozzá, esetleg találkozhatott-e beteg állattal, esetleg juthatott-e (sajnálatos módon) vegyszerhez, permeteztek-e otthon a szomszédban, volt-e mérgezés a szomszédban (egérméreg, patkányméreg). Esetleg ilyen elhullott állatok tetemét az állatunk megehette-e? Szokott-e az állat elkaparni ételmaradékot, azt kiáshatta-e, romlott ételhez juthatott-e?
Ezeknek az ismeretében az állatorvos könnyebben meghatározhatja a betegég forrását, és elkezdheti a megfelelő kezelést. Természetesen az oltási könyvet soha ne felejtsük otthon.

Légzőszervi megbetegedések

A légzőszervi megbetegedések lehetnek egy szervhez kötött, nem fertőző eredetű, vagy pedig kórokozók által előidézett fertőző megbetegedések. Itt az egészen az enyhe orrfolyástól a súlyos tüdőgyulladásig tart a betegségek palettája.
Addig míg állatorvoshoz nem jutunk a csillapíthatatlan köhögésnek az enyhítése nagyon fontos feladatunk, hiszen a köhögés kimeríti az állatot. Tehát csillapítsuk a köhögést és folyadékot juttassunk az állatba. Meg lehet próbálni itatni kamilla teával, hársfa teával, ami gyulladást is csökkent és enyhíti a klinikai tüneteket. Azonban amikor nem fertőző jellegű a megbetegedés, a köhögés valamely idült tüdő és szív elváltozás következtében alakul ki, nagyon sokszor arra gondol a tulajdonos, hogy a kutya esetleg valamit lenyelt, megakadt a torkán. Holott nem, a szív és tüdő megbetegedések is magában köhögéssel járhatnak, hiszen a megterhelt keringés a tüdőben folyadék kiválasztást idéz elő, nehezített légzést. Lecsökken a tüdő légző felülete, terheli a szív keringését. Mindenféleképpen állatorvoshoz kell menni ebben az esetben. Az állatorvos ma már nagyon komoly készítményeket tud adni ugyanúgy, mint az embergyógyászatban. De nagyon fontos az alapbetegség kiderítése, gyógyítása. Fertőző betegség esetén különösen azért fontos ez, hogy idült elváltozások ne alakulhassanak ki.


Mozgásszervi betegségek

Tenyésztett kutyák esetében nagyon fontos kérdés a displazia, az első könyökízület szűrése. A 70-es évek óta, amióta az intenzív táplálás bevezetésre került az állatok takarmányozásában, az intenzívnövekedési szakasz 4 és 8 hónap között abszolút kihasználásra kerül. Sokszor az izomzat növekedése, a testtömeg növekedése megelőzi a csontozat és az ízület növekedését. Ezért már nagyon fiatal korban az ízületi degeneratív elváltozások elkezdenek kialakulni. A displasia is folyamatában így alakul ki. Egy hibás takarmányozási forma és hibás tenyésztői gondolatmenet vezetett a csípőizületi displasia a kialakulásához.

Szűrések jelentősége

A szűrés nem gyógyít meg. A szűréssel azt tudjuk megállapítani, hogy van-e displazia, az milyen súlyos, az állatot lehet-e tenyésztésben tartani avagy nem. De mégegyszer: a szűrés nem tudja megelőzni és nem tudja meggyógyítani a betegséget.

A displazia gyógyítható betegség-e?

A displazia különböző készítményekkel enyhíthető, a displazia által kiváltott tünetek, a  fájdalom csillapíthatóak. Azonban csak sebészeti beavatkozással lehet maradandó, tartós változást előidézni. Konzervatív kezeléssel a fájdalmat, megfelelő takarmányozással, testsúly csökkentéssel könnyebb mozgást lehet elérni.
Sajnos a tenyésztők néhány kutya fajtánál az elmúlt évtizedekben nagyon súlyos és helytelen irányt alakítottak ki, amely torz mozgást, fájdalmas, degeneratív elváltozásokat idézett elő a kutyáknál. Kedvencként a kutya, ha displazia pozitív még nagyon sokáig örömet szerezhet a tisztelt tulajdonosának. Oda kell figyelni, fájdalmat kell csillapítani, nem szabad hagyni hogy elhízzon, és nem szabad olyan étkezési szokásokat bevezetni, amely az ízületek károsodását egyébként is előidézheti. Nem szabad túlzottan erőltetni  a mozgásokat, nem szabad túl sokat lépcsőztetni, a hátsó test fél terhelését kerülni kell. Természetesen ezt a kezelő állatorvosával a tulajdonos meg tudja beszélni.

Különösen a panelházakban, tégla blokkos házakban, több emeletet járó kutyáknál jelentkező probléma a porckorongsérv. Tipikusan urbánus megbetegedéssé vált. Nem csak a hosszútörzsű kutyáknál, hanem  bármilyen kutyánál, amelyik naponta több alkalommal lépcsőzik le és fel kialakulhat. Ez egy természetellenes mozgásforma számára. 6-7.-ik évtől nagyon gyakran előfordul a hátsó test fél részleges mozgáskorlátozottsága, vizelet és széklet ürítési problémák, amelyek már enyhe elváltozás esetében is jelentkeznek. De ugyan így a gerincen megjelentő csontosodási problémák kialakulnak kistestű és nagytestű kutyáknál is. Normális korban ez 10 év fölött jelentkezik, azonban helytelen takarmányozás, helytelen tartás, helytelen mozgásforma következtében 4-5 éves korban is kialakul. Ez sebészeti úton sem gyógyítható. Önmagában a porckorongsérv operálható, de a gerincen megjelenő idült csontosodási elváltozások sajnos nem. Itt csak tünetet lehet enyhíteni.

Vissza a tartalomhoz